Barát vagy ellenség? – Magyarországon mindenki erről a technológiáról beszél

A Mathias Corvinus Collegium szervezésében megvalósuló MCC Budapest Summit évről évre teret ad napjaink meghatározó kérdéseinek megvitatásához, nemcsak hazai, de világviszonylatban is. Az idei esemény a technológia és a társadalom kapcsolatait vizsgálja különböző nézőpontokból június 3-a és 5-e között. 

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója a rendezvény megnyitóján elmondta, hogy a 2025-ös konferenciára 20 országból 60 előadó érkezett, akik három napon keresztül, tizennégy helyszínen olyan témákat járnak körbe, mint a technológia hatása az oktatásra, az emberi kapcsolatokra, a mentális egészségre és a társadalmi struktúrákra, de a szabályozás, a felelősség és a tudás demokratizálásának kérdései is terítékre kerülnek.

Pótolhatja-e a segítő szakembereket az MI?

Haller Józsefet, az MCC Neurobiológiai Műhelyének vezetőjét arról kérdeztük, a konferencia egyik kerekasztal beszélgetésének résztvevőjét többek között arról kérdeztük, hogy milyen hatással van a mesterséges intelligencia (MI) a fiatalok mentális egészségére.

A neurobiológus professzor azt válaszolta, hogy egy olyan komplex kérdésre, mint az, hogy veszélyeztetik-e a gyermekek lelki egészségét nem lehet egyértelmű választ adni, mert 

Azzal folytatta, hogy pozitív lehet, ha

• támogató funkciót tölt be, mint például a tanulás segítése vagy a  strukturált időbeosztás,
• informatív és kontrollált módon használják,
• illetve, ha segíti az önreflexiót vagy feszültségkezelést. Már léteznek meditációs appok MI-asszisztenciával

– ismertette.

Ugyanakkor ez a modern technológia kockázatokat is hordoz magában. Többek között abban az esetben, ha elszigeteli a fiatalt az emberi kapcsolatoktól,
torzítja az önképét vagy ha algoritmikusan megerősíti a negatív érzelmi spirálokat. Elég csak a doomscrollingra, a sötét tematikájú tartalmak ajánlására gondolni – sorolta a példákat  szakértő.

Haller arra is rámutatott, fontos hangsúlyozni, hogy „a fiatal idegrendszer különösen érzékeny a jutalmazásra és szociális visszacsatolásra, ezért a MI-rendszerek által kínált azonnali »válasz« vagy figyelem hamis társas kapcsolat illúzióját keltheti” – magyarázta.

Az iránti érdeklődésünkre, hogy mennyire jó az az új tendencia, hogy egyesek a ChatGPT-re is terapeutaként tekintenek, a professzor azt felelte, hogy 

A szakember szerint jó kiegészítő lehet, ha valaki: enyhe szorongással, bizonytalansággal küzd, és az MI segít rendszerezni a gondolatait vagy akkor, ha egyedül van, és átmenetileg szüksége van egy „beszélgetőtársra”.

Ugyanakkor Haller arra is felhívta a figyelmet, hogy 

 „Pedig a terápiás kapcsolat lényege épp a kapcsolati térben rejlik. Arról nem beszélve, hogy egy »gép« nem tud felelősséget vállalni, sem etikai szempontokat mérlegelni” – húzta alá.

Az MCC műhely vezetője végül ugyancsak kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az MI sosem tudja majd pótolni a segítő szakembereket, mivel „egy eszközről beszélünk, amely bár modellálhat empatikus nyelvet, de nem él át semmit”. 

Elhangzott, hogy ez az eszköz segítheti a segítőt olyan tevékenységekben, mint az előszűrés, az adminisztráció vagy az adatelemzés de nem helyettesítheti a kapcsolatot.

„Pedig 

Ezek pedig nem digitalizálhatók teljesen, ugyanakkor a kliens számára épp ezek jelentik a változás alapját” – hangoztatta Haller József.

„Ha az erkölcsi erő nem növekszik együtt a tudomány fejlődésével, az veszélyeket rejt magában”

Fenyves Krisztián, az MCC Jogi Iskolájának kutatója a nemrég megválasztott XIV. Leó pápát idézte, mikor azt a kérdést tettük fel neki, hogy a modern technológia mennyire veszélyezteti az emberi értékeket.

„A Szentatya nagyon szépen kifejezésre juttatta az egyik beszédében, hogy a névválasztását XIII. Leó szociális érzékenysége és tanítása ihlette; korunkról pedig úgy vélekedett, mint amiben 

amely új kihívások elé állít minket az emberi méltóság, az igazságosság és a munka védelmét illetően” – hangsúlyozta.

A kutató továbbá emlékeztetett arra is, hogy a technikai mentalitás és a fejlődés értékelésével kapcsolatban már XVI. Benedek pápa is jelezte, hogy veszélyt rejt magában, 

 és egyre inkább érzékelhető az erre válaszoló közerkölcs szükségessége, valamint hogy ezen területek is reagálni tudjanak a gyorsan változó kor problémáira – magyarázta.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy kell-e attól tartanunk a következő években, hogy a mesterséges intelligencia térhódítása miatt bizonyos területeken elveszíthetik az emberek a munkahelyeiket.

Fenyves Krisztián erre a felvetésünkre úgy reagált, hogy a mesterséges intelligencia előretörése valóban szükségessé teszi a munka értékének és fontosságának újra felismerését. „A munka és az alkotás az emberi méltóság egy nagyon fontos része és kifejeződése; 

Mindez tehát alapvető hatással bír az emberi méltóság és a munka fogalmának és kapcsolatának kérdésére” – fejtette ki.

Az MCC Jogi Iskolájának kutatója elmondta, hogy ezzel kapcsolatban fontos megerősíteni, hogy a munka – minden olyan tevékenység, amire az ember képes és emberi képességeinél fogva természete szerint alkalmas – magán viseli az ember mivoltának, s az emberek közösségében dolgozó személynek a sajátos jegyét. „Ez a munka mozdítja elő a technika és a tudományok szüntelen fejlődését, különösen pedig a társadalom erkölcsi és kulturális életének folyamatos kibontakozását. Ahogyan Szent II. János Pál pápa hangsúlyozta: »mivel a munka a maga szubjektív oldala szerint mindig személyes cselekvés, a személy cselekedete, ezért az egész ember, a test és a lélek vesz benne részt, függetlenül attól, hogy fizikai vagy szellemi munkát végez-e«. Ennek fényében 

 – emelte ki.

Végül arra is kitértünk, hogy hol van ennek a technikai fejlődésnek a határa. Fenyves Krisztián itt Hararit idézte, aki – Goethe A bűvészinas tanmeséjét követve – érzékletesen ír arról az egzisztenciális fenyegetettségről, amit az ember irányítása alól kiszabaduló technológia jelenthet. „Valóban óvatosságra és megfontoltságra van szükség, 

Az online és offline dichotómikus különbségét meghaladva talán az »onlife« kifejezés adja vissza leginkább az emberi és társadalmi létezés sokszínűségének azt a dimenzióját, aminek a digitális kultúrát is jellemeznie kellene” – jegyezte meg.

Fenyves szerint ugyanakkor bölcseleti reflexióként megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése sosem eredményezhet „emberit”. „A test és lélek összetettségében élő létezőt, akinek egzisztenciális kérdései, transzcendensre nyitott vágyai, törekvései vannak. Ebből a szempontból az emberi természet páratlanságának újbóli felfedezése és értékelése egy előttünk álló feladat” – tekintett előre a kutató.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Getty Images